|
A török idők után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község. Az első hívek zömében a királyi uradalom szőlőművesei voltak. Lelki gondozásukat a budai kapucinusok látták el 1726–1788 között. A budafoki plébánia határa akkor kiterjedt a mai Albertfalvára, Kelenvölgyre és a felsővárosi plébánia területére is. A lakosság számának növekedése szükségessé tette ezen területek egyházigazgatási és lelkipásztori önállósítását. Így Albertfalva 1933-ban önálló lelkészség lett. Anyakönyvezés a Budafok-Belvárosi plébánián 1739 óta van és azóta az összes anyakönyvek hiánytalanul megvannak. Az 1742. évi pestisjárvány után fogadalmi hagyatékból épült Péter és Pál kápolna hamarosan kicsinek bizonyult. Az új templom alapkövét 1753-ban tették le, a kegyúr, Mária Terézia jelentős anyagiakkal támogatta. 1755. október 6-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót és Promontor védőszentjei, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére. Mire a berendezéssel elkészültek, a templom újra kicsi lett. 1792-re teljesen átépítették, ezúttal Albert, szász-tesseni herceg anyagi támogatásával és sok-sok közmunkával. Mai végleges formáját csak 1896-ban nyerte el, amikor Pauer János székesfehérvári püspök szentelte föl az addig csak megáldott templomot. Sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerjük. Barokk templom, egyetlen homlokzati középtoronnyal, copf homlokzattal, a torony tetején középkori kovácsoltvas kereszttel. A templom egyhajós, síkmennyezetes, két oldalkápolnával. A vörös márvány főoltár és a Szent Lipótot ábrázoló oltárkép (valószínűleg Bartholomeus Altomonte festménye) Mária Terézia ajándéka. A szószék rokokó, eredete ismeretlen. Az északi oldalkápolna Pieta szoborcsoportját Lechner Erzsébet a budai trinitáriusok templomából vásárolta meg a rend feloszlatásakor a templom számára. A Segítő Szűz Mária oltár, a hajó szentély felőli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az első magyar honvédereklyét. Minden esztendőben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom első orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külső és belső felújítására 1994–97 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna, mely 15 815. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. Búcsú: november 15. A templom történetének főbb eseményei |